Tapesia fusca kékesszürke csészegombácska

E gyakorinak mondott gombácskát szintén 2013. április 20-án a Bükkben, a Kaán Károly forrásnál leltem. A gomba különféle lombos fák (tölgy, éger, bükk, mogyoró, som, stb.) és fenyők elhalt ágain él. 

Tapesia fusca

A Tapesia fajok a hasonló megjelenésű Mollisia fajoktól abban különböznek, hogy a termőtestek barna hifaszövedéken (szubikulum) fejlődnek. Ez lett gyanús nekem a gombán :-) (Erre utalhat a gomba fajneve fusca=barna latinul), csodálkoztam is, hogy e kékes színű gomba neve miért fusca.

A termőtest kékesszürke, okkerszürke, szárazon sárgás színű, csésze formából laposra kiterül.  A termőtest külső színe barna, átmérője 0,3-2 mm.  

Tapesia fusca tömlő a spórákkal

 

Tapesia fusca spórák



A spórák hosszúkás orsó alakúak vagy hengeresek, egyenesek vagy kissé görbültek, a csúcsuk felé 1-1 kis olajcseppel. Méretük 8-15 x 2-2,5 µm. Az  aszkusz csúcsa jódtól megkékül.

Crocicreas amenti barka csészegombácska

Crocicreas amenti barka csészegombácska* új rendszertani neve Cyathicula amenti

A gomba elnevezése utal a termőhelyére, Amentum latin szó, barka virágzatot jelent.

 

Crocicreas amenti No.1

2013. április 20-án a Bükkben kedvenc Kaán Károly forrásunknál a kis patak melletti nyárfák alatt kotorásztam ki az avar alól ezt a kis gombagyönyszemet. Tavaly már találtuk a Bakonyban, de az fűzbarkán volt, ez meg nyárfa barkáján lakott.

A gomba: a fűzfa (Salix fajok, főleg a Salix caprea), ritkán a nyárfa (Populus) áttelelt, földön korhadó női barkáin él. A termőtestek csésze alakúak, fehéresek, 0,5-1  mm átmérőjűek, vékony, hengeres, 0,7 mm hosszú nyéllel, a termőréteg (himénium) fehér vagy fehéresszürke.

Kívül a termőtest igen aprón poros-molyhos.

Crocicreas amenti No.2 (barka csészegombácska)

A spórák írásvessző alakban görbült bunkósak, fent szélesek és lekerekített csúcsúak, alul hegyesek, vékonyak, méretük 6-12 x 3-4 µm.

Crocicreas amenti spórák a tömlőben

Most már csak a nyárfa lehullott rügyét borító kis ragacsos "vackon"  élő gombát kéne megtalálni :-)
Éééés megvan :-) https://gombahatarozasaim.blogspot.hu/2015/03/gemmina-gemmarum-nyarfarugyek.html

Morchella steppicola "Sztyeppi kucsmagomba"

Túl a négykézlábas cseh kucsmagomba kereséseken, agyagos mezőkön meresztem a szemem mostanában a pusztai kucsmagombákért.

Morchella steppicola duo

Végre itt lenne a szezonja, s szegény a 24 fokos melegben, szélben aszalódik élőhelyén.

(Kivéve Szentbékkállán, ahol ma (2013. 04.18-án) lányom a csatornában úszva látott 5 példányt. Ki az a barom, aki leszedi és szétdobálja! Enyhítő a körülmény, ha csak lemosta róluk a földet és így estek bele a vízbe.:-)

Sztyeppi kucsmagomba No. 1.

sztyeppi kucsmagomba No. 2.

Bár elsőként megismert helyén a Budakeszi Vadasparkban már régóta nem találom, vasárnap 2013. április 14-én újabb élőhelyet találtunk szimatunkra hagyatkozva Budakeszin.

Morchella steppicola spora

A gombák bár aprók voltak mégis spóráztak, érettek voltak.  (Nem úgy, mint a vörösbarna papsapka, mely még mindig éretlen, pedig szép szál nagyra nőtt már.)

2013. április 21-én a Bükkben is sikerült rálelnünk jónéhányra. 

Mochella steppicola pusztai kucsmagomba No. 3



Mochella steppicola pusztai kucsmagomba No. 4

A pusztai kucsmagomba tömör gyönyör, ellentétben a kollégáival (hegyes, és ízletes kucsmagomba) összenövések vannak a tönkjében, mely bordák gyakran még a süvegbe is felmennek.  Süvege kívül mély, szűk, szabálytalanul kanyargó redőkkel borított.

 pusztai kucsmagomba barázdái

Színe szürkés-sárgás-okkeres, érettségétől függően. Húsa bár morzsalékony, van mit harapni rajta.

Dumontinia tuberosa "élősdi csészegomba"

Dumontinia tuberosa  -
csészéje idősödve kiterül
talán egy tubarózsára akar hasonlítani?  :-)

2013. április 12-én Budakeszin, április 13-án a Normafánál, és április 14-én a Vértesben – nem kerestem, mégis megtaláltam virágzó salátaboglárkák (keltikék, bogláros szellőrózsák) között ezeket az apró „pezsgős pohárkákat” – régi nevén a szellőrózsa-, új nevén az élősdi csészegombákat. Szinonim nevén  (Sclerotinia tuberosa) keresgetve a Neten  az Anemone (szellőrózsafélék)   élősködőjeként említik "anemone-cup"-nak vagy  "tuber-cup"-nak nevezik. . Ez utóbbi szóösszetételben a „tuber" utal arra a kis földalatti gumóra, melyből e gomba kinő. 

Dumontinia tuberosa élősdi csészegomba

Az alapfokú gombatanfolyam hallgatói kedvéért e fekete „tubereket” vagyis a kemény, áttelelő, kitartó teleprészeket (szkleróciumokat) is kiástuk, mert a gombaismertetéshez a gomba jellemzőit tetőtől talpig (szkleróciumig) ismertetni kell. :-)

élősdi csészegomba hosszú nyéllel

A gomba hosszú nyele olykor kiemelkedik a földből, de sokszor csak akkor vesszük észre létezését, ha a gombát kivesszük a földből. A gumóját nem adja könnyen, óvatos ásásra van szükség!

Különféle kultúrnövények kártevője a ránézésre hozzá nagyon is hasonló Sclerotinia sclerotiorum, életciklusának ismertetése rajzos ábrákon több lapon is  megtalálható . 

Dumontinia tuberosa  élősdi csészegomba
spórák a tömlőben szélükön két olajcseppel

Az erdőben lakó élősdi csészegomba kártevésével a kutya nem foglalkozik, szerencsére a szellőrózsa monokultúrás termesztését senki nem tartja egyelőre bombaüzletnek :-)

Verpa digitaliformis "simasüvegű kucsmagomba"

Verpa digitaliformis 2013.04.12.

Mióta fotómasinám van, nem került ez a kis „egyszerű” kucsmagomba a szemem elé.

Ma végre L. Zoli gombásztársam szeme megakadt rajta, amikor a Budakeszi Nádas-tónál egy kökénybokros dzsungelből vergődtünk kifelé.

Éppen most bújt ki pár szem gomba a földből egy vadkörtefa alatt. Csecsemők voltak még, nőhetnek.

Pár nap múlva újból megnézem őket hátha addigra spóraérettek lesznek.

A gomba tudományos neve beszédes, digit (ujj) digitaliformis = ujjformájú (na, jó gyűszű van rajta :-) 

Verpa digitaliformis (simasüvegű kucsmagomba)

Mi csak sima süvegűnek hívjuk. Pedig megöregedve ő sem tagadhatja le ráncait. :-) 

Remélem lesz majd ilyen fotóm is.

Discocistella grevillei "sárga mákszemgomba"

Discocistella grevillei 2013.04.12.

Discocistella grevillei
2013.04.10.

Három hét alatt kétszer is találkoztam ezekkel a mákszemnyi gombákkal a Budakeszi Nádas tónál.  Legalább minusz 10 óra alvásom van miattuk, mely az eredménytelen mikroszkópizálásból, szakkönyvben és Interneten való keresgélésekből állt össze.
Most, hogy már hosszabbak a nappalok (az óra átállítás is a délutánnak kedvez), tegnap 2013.04.10-én munka után 6 órakor gondoltam egyet, kinyargaltam a Nádas tóhoz, hátha szerencsém lesz. És lett.
Sikerült spórát fogni, de ami a legfontosabb szép érett példányokat találni hozzá a terepen!
Magyarország mikroszkopikus gombáinak határozó könyvében találtam rá a megoldásra (fajleírás és spórakép) alapján. Kerestem a neten is képeket hozzá, hogy meggyőzzem magamat.
A gombaparadicsom képe mintha kicsit jobb lenne az enyémnél, de ez cseppet sem zavar, ez a gomba legalább magyar :-)))  A régebbi nevén (Cistella grevillei) is találtam az azonosításhoz anyagot, ezek után ma este végre kialszom magam.

Discocistella grevillei
2013.04.07.

A határozókönyv leírása:

A szőrök rövidek, rendesen bunkó alakúak, felfelé görbültek, a csúcssejt sokszor szemcsékkel borított. 

Lágyszárú növényeken, főleg medvetalp (heracleum sphondylium: Umbelliferae) elhalt szárán él.

Az apotécium csésze alakú, halványsárga 0,3-0,5 mm átmérőjű száradva barna.

A spórák hossszúkás orsó alakúak 8-10 x 1,5 -2 mikron.

Discocistella grevillei spóra a tömlőben

Discocistella grevillei spórák
spórák

Discocistella grevillei
 a pontozottság megfigyelhető

A gomba több lágyszárú növényen is volt, nádon, csalánon, bogáncson, csak egy kicsit bele kellett túrni értük a nedves avarba.  

Mollisia melaleuca "feketeszegélyű csészegombácska"

Mollisia melaleuca

A Mollisia nemzetség apró termőtestei elhalt növények felületén fejlődnek. Korong, tányér alakúak, legtöbbször (metszetben, nagyítva látható) igen rövid nyélszerű résszel, ritkábban széles alappal ülnek az aljzatukon.  

A spórák legtöbbször keskenyek, hosszúkás orsószerűek, néha bunkószerűek (egyik csúcsuk kerek és szélesebb, a másik csúcs hegyes és keskeny) ugyanannál a fajnál is változatosak, gyakran görbültek.

Meghatározásuk nem éppen könnyű feladat, a makroszkopikus jellemzők-, a spóra méret-, a jód reakció-, a hifaszerkezet megfigyelése mellet nem árt tudni a növény faját sem, amin megtaláltuk. Ez utóbbi megfigyelésével szűkíthető a kör, mert vannak adott fára-növényre specializálódott fajok is.

Mollisia melaleuca
a feltűnően kontrasztos színű gomba

2013. április 7-én Budakeszin, a Nádas tónál bodza vagy fűzfa lehullott kéreg nélküli ágdarabján találtam ezt a szemet gyönyörködtető gombát. 
2013. április 12-én szintén a Nádas tónál, kéreg nélküli bodzán találtam. 

Mollisia melaleuca 2013.04.12.

E csoportos megjelenésű faj fő jellemzője két oldalának - vagyis a fehéres-piszkos felső felületének (termőréteg) és a barnás-fekete külsejének - a kontrasztja. Egy-egy csészécske mérete 2 mm körüli. Jellemzően kérgét vesztett keményfák földre néző oldalán találkozhatunk vele. Spórája ellipszis alakú 7-14 x 2-2,5 µm.

Mollisia melaleuca spórák

Geopora arenicola "nagyspórás földicsészegomba"

Ismét megbízást kaptam  gombahatározásra.

Geopora arenicola (nagyspórás földicsészegomba)
Boros Lajos fotója

A gombát Boros Lajos 2013. március 23-i TIT-es kiránduláson (Taksony-Bugyi) közötti nyárfaerdőben találta. Magam Ócsán ismerkedtem meg élőben ezzel a gombával évekkel ezelőtt, még fényképezőgépem sem volt, így elkértem tőle a fotót is, hadd bővüljön új szereplővel e díszes tömlősgomba társaság.

A Geopora arenicola (nagyspórás földicsészegomba) földbe süllyedt, mélyen kupolás termőtestei fiatalon félig zártak, majd idővel pereme karéjokra reped, lebenyekre nyílik. A termőréteg a gomba belsejében hullámos, fehéres-halványszürkés-drappos. A gomba külső felülete barna, hullámos szőrökkel fedett. (Ezekkel a szőrökkel homokot tud magához kötni, mely megvédi a kiszáradástól.)

Az olykor csoportosan megjelenő példányok látványa – hasonlóan a fenyőerdőkben termő, félig földbe süllyedt tulipán csészegombához – olyan látványt nyújt, mintha ágyúgolyó szaggatta volna fel a terepet. 
A Geopora (földi csészegomba) nemzetség egymáshoz hasonló fajainak megkülönböztetését a mikroszkópra kell bízni. A megkülönböztetés a spórák és a gomba külső részét fedő szőrök méretének megfigyelésén alapszik. A gomba spórája sima, átlátszó, mérete 24-28 x 14-15 µm, egy olajcseppet tartalmaz.

Geopora arenicola spórái

(A nagyspórás földicsészegombához küllemre hasonló, szintén homokos talajon növő faj a Geopora arenosa, melynek spórái a G. arenicola-hoz viszonyítva kisebbek, és a Geopora cervina, melynek spórái pedig keskenyebbek és egy helyett kettő olajcseppet tartalmaznak. )

Lachnum virgineum "patyolatfehér kehelygombácska"

Lachnum virgineum feketefenyő tobozán

A gomba tudományos nevében a virgineum jelentése = hajadon, szűz. Valószínű első leíróját a négy keresztnevű német botanikus August Johann Georg Karl Batsch -t is meghatotta e gomba ártatlan szépsége.

Szinte már hóolvadás után megjelennek ezek a szőrös, kis fehér kelyhek a földön fekvő korhadó fákon, a feketefenyő tobozain.

2013. április 6-án Budakeszin a Nádas tó jobb partján lévő elegyes erdőben, bár tobozfülőkéket keresgettem fotózásra, de nem lehetett meg nem látni e apró gombákat, úgy virítottak a félig földbe temetett, jól bekorhadt tobozokon, mint a frissen hullott apró hópelyhek.

A csésze alakú termőtest nyeles, az egész gomba külső felülete szőrös. A szőrök áttetszőek, fehérek,  a termőtest  fehér. Ennek a hatalmas nemzetségnek a határozása a szőrök osztályozásával kezdődik. :-) (Van választék, legalább 5 félét tartanak számon :-).

Az aszkuszok csúcsa kúp alakú, legtöbbször jódtól megkékül. 

Lachnum virgineum feketefenyő tobozán

A Magyarország mikroszkopikus gombáinak határozókönyve ezt írja: „Tavasszal nagyon gyakori korhadó fán és ágakon (tölgy, bükk, fenyők) tölgy és bükk kupacsán, fenyőfélék tobozán, málna és földi szeder elhalt szárán. A termőtest fehér, maradandóan csésze alakú, 1 mm átmérőjű, 1-2 mm hosszú nyéllel. Kívül vékony falú szőrök borítják, a spórák orsó alakúak, vagy kissé bunkószerűek 6-10 x 1,5 – 2,5 µ mérettel. A parafízisek lándzsásak, és az aszkuszoknál jóval hosszabbak. Valószínűleg gyűjtőfaj.”

Propolis farinosa "propoliszgomba"

Propolis farinosa
 egy letört juhar ágon

Ma találtam egy ágat, melyen a foltokat a svájci tömlősgombás könyvben lévő gombával azonosnak véltem, de magam sem hittem igazán, hogy gomba lenne. Üsse kő', mikroszkóp alá tettem. És gombát találtam! :-))
Budakeszin 2013. április 6-án egy letört juharágon vettem észre őket, a Nádastó melletti elegyes erdőben. 

Ez az apró tömlősgomba nagyon gyakori, de kevéssé ismert - olvasom a könyvemben.

A termőtest bemélyedve fejlődik a fa szövetében, azt felrepeszti, ezért a gomba szélét szabálytalan szövetek szegélyezik. 
A gomba Propolis farinosa tudományos neve beszédes, utal a propoliszra, (a propolisz vagy méhszurok olyan gyantás, ragacsos anyag, amelyet a dolgozó méhek a kaptár védelmére, a betolakodó baktériumok és egyéb kórokozók ellen gyűjtenek a fák rügyeiről, fiatal ágairól, levélnyeleiről. Ezt a ragacsos anyagot  átalakítják, majd a kaptárak tömítésére és fertőtlenítésére használják. ) . A farinosa lisztest jelent. A gomba valóban úgy néz ki, mintha a fa kis rései vele lennének betömködve.

Vajon a gombán mi célt szolgál ez a lisztes anyag, ez a hamvasság ?
Magyarország mikroszkopikus gombái könyvben találtam meg a magyarázatot. "A himénium a kiálló parafízis csúcsoktól fehéresen lisztes, különben barnás színű". Egyszerűbben: a termőréteg a kiálló steril hifáktól fehéresen lisztes.

A gombáról a fehér por letörölhető, jól látszik alatta barnás színe

A gomba húsa kocsonyás, vöröses-barna színű,  fehér porral borított.

Lombhullató fákon találkozhatunk vele .

A spórák 400 x-ben
20-28 - 6-8 mikron méretűek

A tömlők 100 x-ben

A spórák vese alakban hajlottak (allantoidok), belsejükben 2 vagy több olajcseppet tartalmaznak.

Besorolása: Rhytismataceae, Rhytismatales, Leotiomycetidae, Leotiomycetes, Pezizomycotina, Ascomycota